Layer of fossils of Tawachi Desert of Tenere Niger.
1 skeleton of Jobaria tiguidensis and 1 skeleton of gotten mixed up Afrovenator abakensis
Biosphoto / Michel Gunther (Photo by Michel Gunther / Biosphoto via AFP)
The key points are temporarily unavailable. You can still read the full Story below.
Main Points
Kutatók egy 115 millió éves, Brazíliában talált dinoszaurusz-fosszíliában vörösvérsejtekre emlékeztető mikroszkopikus struktúrákat, valamint a vér egyik kulcsfontosságú összetevőjének kémiai nyomait azonosították. A lelet az Aratasaurus museunacionali nevű, kréta időszaki húsevő dinoszaurusz csontjaiból került elő, és a tudományos közösség szerint az eddigi egyik legerősebb bizonyítékot szolgáltathatja arra, hogy vérsejtek maradványai fosszilizálódhatnak. A mintegy 3,1 méter hosszú, két lábon járó állat maradványait Ceará állam egyik gipszbányájában tárták fel. A vizsgálatok szerint az egyed körülbelül négyéves lehetett elpusztulásakor. A kutatók a dinoszaurusz jobb lábának csontjaiban, az egykori vérerek helyén található apró csatornákban olyan mikroszkopikus struktúrákat azonosítottak, amelyek alakjuk és elhelyezkedésük alapján vörösvérsejtekre hasonlítanak. Emellett kimutatták a hem nevű, vastartalmú molekula kémiai nyomait is; a hem a hemoglobin alkotóeleme, amely a vörösvérsejtekben az oxigén szállításáért felelős. A szakértők szerint a maradványok megőrződésében kulcsszerepet játszhatott, hogy az állatot gyorsan betemette az üledék, majd egy mikroorganizmusokból álló réteg vonta be. A folyamat során végbemenő mineralizáció, vagyis az ásványi anyagok beépülése segíthetett stabilizálni a struktúrákat a teljes lebomlás előtt. Kliti Grice, az ausztrál Curtin Egyetem kutatója, a vizsgálat vezetője hangsúlyozta, hogy a lelet nem dinoszauruszvért tartalmaz eredeti állapotában, hanem az ősi biológia ásványi és molekuláris lenyomatait. Bár a kutatók kollagénhez kapcsolódó aminosavakat is kimutattak, ez nem jelenti teljes ősi fehérjék fennmaradását, és a felfedezés nem bizonyítja dinoszaurusz-DNS meglétét sem. A kutatók rámutattak, hogy a DNS és más összetett biomolekulák megőrződése lényegesen eltérő feltételeket igényel, mint a kisebb molekulák vagy az ásványosodott sejtszerű struktúrák fennmaradása. A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban megjelent eredmények új lehetőségeket nyithatnak a kihalt állatok biológiájának kutatásában. Ugyanakkor a lelet értelmezése körül szakmai vita zajlik: a Reuters beszámolója szerint egyes szakértők kétségbe vonják, hogy a mikroszkopikus struktúrák alakja egyértelműen megfelelne a hüllők és madarak vörösvérsejtjeinek jellegzetességeinek. Article source: Magyar Hirlap | Image credit: Magyar Hirlap
Kutatók egy 115 millió éves, Brazíliában talált dinoszaurusz-fosszíliában vörösvérsejtekre emlékeztető mikroszkopikus struktúrákat, valamint a vér egyik kulcsfontosságú összetevőjének kémiai nyomait azonosították. A lelet az Aratasaurus museunacionali nevű, kréta időszaki húsevő dinoszaurusz csontjaiból került elő, és a tudományos közösség szerint az eddigi egyik legerősebb bizonyítékot szolgáltathatja arra, hogy vérsejtek maradványai fosszilizálódhatnak. A mintegy 3,1 méter hosszú, két lábon járó állat maradványait Ceará állam egyik gipszbányájában tárták fel. A vizsgálatok szerint az egyed körülbelül négyéves lehetett elpusztulásakor. A kutatók a dinoszaurusz jobb lábának csontjaiban, az egykori vérerek helyén található apró csatornákban olyan mikroszkopikus struktúrákat azonosítottak, amelyek alakjuk és elhelyezkedésük alapján vörösvérsejtekre hasonlítanak. Emellett kimutatták a hem nevű, vastartalmú molekula kémiai nyomait is; a hem a hemoglobin alkotóeleme, amely a vörösvérsejtekben az oxigén szállításáért felelős. A szakértők szerint a maradványok megőrződésében kulcsszerepet játszhatott, hogy az állatot gyorsan betemette az üledék, majd egy mikroorganizmusokból álló réteg vonta be. A folyamat során végbemenő mineralizáció, vagyis az ásványi anyagok beépülése segíthetett stabilizálni a struktúrákat a teljes lebomlás előtt. Kliti Grice, az ausztrál Curtin Egyetem kutatója, a vizsgálat vezetője hangsúlyozta, hogy a lelet nem dinoszauruszvért tartalmaz eredeti állapotában, hanem az ősi biológia ásványi és molekuláris lenyomatait. Bár a kutatók kollagénhez kapcsolódó aminosavakat is kimutattak, ez nem jelenti teljes ősi fehérjék fennmaradását, és a felfedezés nem bizonyítja dinoszaurusz-DNS meglétét sem. A kutatók rámutattak, hogy a DNS és más összetett biomolekulák megőrződése lényegesen eltérő feltételeket igényel, mint a kisebb molekulák vagy az ásványosodott sejtszerű struktúrák fennmaradása. A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban megjelent eredmények új lehetőségeket nyithatnak a kihalt állatok biológiájának kutatásában. Ugyanakkor a lelet értelmezése körül szakmai vita zajlik: a Reuters beszámolója szerint egyes szakértők kétségbe vonják, hogy a mikroszkopikus struktúrák alakja egyértelműen megfelelne a hüllők és madarak vörösvérsejtjeinek jellegzetességeinek.
News Desk is the editorial publishing account for Tringlobe Media News, covering breaking news, public affairs, entertainment, community developments and regional stories across Trinidad and Tobago, the Caribbean and internationally.
