Kutatók egy 115 millió éves, Brazíliában talált dinoszaurusz-fosszíliában vörösvérsejtekre emlékeztető mikroszkopikus struktúrákat, valamint a vér egyik kulcsfontosságú összetevőjének kémiai nyomait azonosították. A lelet az Aratasaurus museunacionali nevű, kréta időszaki húsevő dinoszaurusz csontjaiból került elő, és a tudományos közösség szerint az eddigi egyik legerősebb bizonyítékot szolgáltathatja arra, hogy vérsejtek maradványai fosszilizálódhatnak. A mintegy 3,1 méter hosszú, két lábon járó állat maradványait Ceará állam egyik gipszbányájában tárták fel. A vizsgálatok szerint az egyed körülbelül négyéves lehetett elpusztulásakor. A kutatók a dinoszaurusz jobb lábának csontjaiban, az egykori vérerek helyén található apró csatornákban olyan mikroszkopikus struktúrákat azonosítottak, amelyek alakjuk és elhelyezkedésük alapján vörösvérsejtekre hasonlítanak. Emellett kimutatták a hem nevű, vastartalmú molekula kémiai nyomait is; a hem a hemoglobin alkotóeleme, amely a vörösvérsejtekben az oxigén szállításáért felelős. A szakértők szerint a maradványok megőrződésében kulcsszerepet játszhatott, hogy az állatot gyorsan betemette az üledék, majd egy mikroorganizmusokból álló réteg vonta be. A folyamat során végbemenő mineralizáció, vagyis az ásványi anyagok beépülése segíthetett stabilizálni a struktúrákat a teljes lebomlás előtt. Kliti Grice, az ausztrál Curtin Egyetem kutatója, a vizsgálat vezetője hangsúlyozta, hogy a lelet nem dinoszauruszvért tartalmaz eredeti állapotában, hanem az ősi biológia ásványi és molekuláris lenyomatait. Bár a kutatók kollagénhez kapcsolódó aminosavakat is kimutattak, ez nem jelenti teljes ősi fehérjék fennmaradását, és a felfedezés nem bizonyítja dinoszaurusz-DNS meglétét sem. A kutatók rámutattak, hogy a DNS és más összetett biomolekulák megőrződése lényegesen eltérő feltételeket igényel, mint a kisebb molekulák vagy az ásványosodott sejtszerű struktúrák fennmaradása. A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban megjelent eredmények új lehetőségeket nyithatnak a kihalt állatok biológiájának kutatásában. Ugyanakkor a lelet értelmezése körül szakmai vita zajlik: a Reuters beszámolója szerint egyes szakértők kétségbe vonják, hogy a mikroszkopikus struktúrák alakja egyértelműen megfelelne a hüllők és madarak vörösvérsejtjeinek jellegzetességeinek.
Article source: Magyar Hirlap | Image credit: Magyar Hirlap