A csillagászok a Vera C. Rubin Observatory adatait felhasználva azonosítottak egy új, a Neptunuszon túli égitestet, amely a jövőben a Naprendszer hatodik hivatalosan elismert törpebolygójává válhat. Az objektumot 2026 ED138 néven jelölték, és a felfedezés Matthew Holman csillagász vezetésével történt, aki egy speciális algoritmust alkalmazott a távcső felvételeinek elemzésére. A rendszer több milliárd fényforrás pozícióját vizsgálta, és egy fényes, viszonylag nagy méretű objektumot talált, amely nem egyezett meg egyetlen korábban ismert transzneptun objektummal sem. A felfedezést a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) Kisbolygóközpontja már megerősítette, hogy a 2026 ED138 egy törpebolygó-jelölt. Holman és kollégái további felvételeket is átvizsgáltak, amelyek megerősítették a találatot. A Rubin Observatory 20 éjszaka alatt 30 alkalommal rögzítette az égitestet, és a Cerro Tololo Inter‑American Observatory archív felvételein is megfigyelhető volt, egészen 2016‑ig visszamenőleg. Az első elemzések szerint a 2026 ED138 átmérője 600 és 1500 kilométer között lehet, így a Neptunuszon túli régió egyik legnagyobb ismert objektumának számít. Fényessége és magas fényvisszaverő képessége arra utal, hogy felszínét jég boríthatja, és jelentős jégtartalommal rendelkezhet. A kutatók szerint tömege és mérete elegendő lehet ahhoz, hogy saját gravitációja közel gömb alakúra formálja. A törpebolygó-besorolás egyik alapvető feltétele, hogy az égitest a Nap körül keringjen, és gravitációja révén közel gömb alakot vegyen fel. A törpebolygóknak azonban nem kell megtisztítaniuk pályájuk környezetét más objektumoktól, ellentétben a bolygókkal. Ez a különbség vezetett ahhoz is, hogy a Plútót 2006-ban törpebolygóvá minősítették át. Jelenleg a Naprendszerben öt hivatalosan elismert törpebolygó található: a Plútó, az Eris, a Haumea, a Makemake a Neptunuszon túl, valamint a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben keringő Ceres. Amennyiben a 2026 ED138 besorolását megerősítik, hatodik tagként csatlakozhat ezekhez. A 2026 ED138 jelenleg mintegy 46 csillagászati egységre (AU) található a Naptól, vagyis még a Plútónál is távolabb kering. Pályája körülbelül 25 fokkal dől a bolygók keringési síkjához képest, és a csillagászok úgy vélik, hogy ezt a szokatlan pályát a Neptunusz gravitációs hatása alakíthatta ki. A további infravörös megfigyelések szükségesek a pontos méret és alak meghatározásához. A Rubin Observatory eddigi működése során már több mint 11 000 új kisbolygót és mintegy 380 új transzneptun objektumot azonosított. A következő tíz évben rendszeresen megfigyeli majd a déli égboltot, így a csillagászok reményei szerint számos további, eddig ismeretlen égitestet fedezhetnek fel a Naprendszer külső vidékein.
Article source: Magyar Hirlap | Image credit: Magyar Hirlap