A tudományos vizsgálatok cáfolják azt a széles körben elterjedt hiedelmet, miszerint a kutyák szája tisztább lenne az emberénél. Egy lengyel kutatócsoport a Veterinary Research Communications című folyóiratban megjelent tanulmánya rámutatott, hogy a Trichomonas tenax nevű, emberi szájüregben is előforduló egysejtű parazita háziállatokban is kimutatható. A T. tenax a fogak közötti területeken és az íny környékén élősködik, és bár jelenléte nem minden esetben okoz tüneteket, egyes kutatások összefüggésbe hozták fogágybetegségekkel és szájüregi fertőzésekkel. A parazita nyállal terjed, és korábban már azonosították kutyákban, macskákban és lovakban is. A lengyel kutatók 238 háziállat – 151 kutya és 87 macska – szájüregi mintáit vizsgálták meg. Az eredmények alapján a kutyák 17 százalékánál, a macskák közel 6 százalékánál mutattak ki a Trichomonas nemzetségbe tartozó egysejtűeket. A T. tenax volt a második leggyakrabban azonosított faj, amely mindkét állatfajban előfordult. A vizsgálat szerint a kutyák esetében az életkor és a fogak állapota is befolyásoló tényező: a kilenc évnél idősebb, illetve a jelentős fogkővel rendelkező állatoknál nagyobb valószínűséggel találták meg a parazitát. A kutatók felvetették, hogy a mikroorganizmusok egy része emberektől kerülhetett a háziállatok szervezetébe, bár ezt a tanulmány nem bizonyította egyértelműen. Érdekesség, hogy a parazitát hordozó macskák mindegyike lakásban tartott állat volt, ami a kutatók szerint az emberekkel való szorosabb kapcsolatra utalhat. A szájüregi trichomonasok azért is figyelmet érdemelnek, mert olyan enzimeket termelhetnek, amelyek károsíthatják a kollagénrostokat és a lágyszöveteket. Ugyanakkor a szakemberek hangsúlyozzák: a vizsgálat nem jelenti azt, hogy a kutyák nyála önmagában veszélyes lenne, vagy hogy minden állat hordozná a parazitát. A fertőzés pontos egészségügyi következményeinek és az ember-állat közötti átvitel mértékének tisztázásához további, nagyobb mintán végzett kutatásokra van szükség. A korábbi vizsgálatok eredményei jelentős eltéréseket mutatnak; egy csehországi kutatás például 38 százalékos fertőzöttséget mért kutyáknál, ám az eredmények összehasonlítását nehezíti, hogy az a vizsgálat menhelyi állatokat is bevont a mintavételbe. A lengyel tanulmány mindenesetre újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az emberek és háziállataik mikrobiomja között átfedések lehetnek, ami rávilágít a zoonotikus – azaz állatról emberre vagy fordítva terjedő – kórokozók kutatásának fontosságára.
Article source: Magyar Hirlap | Image credit: Magyar Hirlap